Szolnoki Olajbányász – Sopron KC 89-81 (32-29, 20-23, 18-20, 19-9)

Szolnok, Tiszaliget, zárt kapuk mögött

Vezette: Frányó, Csabai-Kaskötő, Balogh.

SZOLNOK: Warner 11, Badzim 14/9, Kovács 3, Subotic 7, Cakarun 14. Csere: Pongó 5/3, Juhos 7/3, Zsíros 6/6, Gibson 19/12, Rudner 3/3, Taiwo. Edző: Gasper Potocnik

SOPRON: Elmore 11/3, Thompson 9, Boriszov 21/6, Takács 12/12, Jogela 15. Csere: Supola 5/3, Padgett 8, Fazekas, Halász. Edző: Kosztasz Flevarakisz

A negyeddöntőre három hetet pihenő és készülő soproniak ellen megkezdte a rájátszás küzdelmeit az alapszakaszban listavezetőként záró, így a pályaválasztó előnyét végig élvező Szolnoki Olajbányász. Gasper Potocnik csapata a múltheti kupadöntőn bronzérmes lett, míg a Sopron, a playoff mezőnyéből egyedüliként nem volt ott a Ludovika Arénában a kupatornán, így Kosztasz Felvarakisz mesternek bőven volt ideje a legaprólékosabban felkészülni Roko Badzimékra.

A rájátszás egy másik műfaj, itt egy-egy meccsen borulhat a papírforma, s azért azt is tegyük hozzá, hogy egy vereség még nem a világ vége, hiszen három győzelem szükséges a továbbjutáshoz, jelen esetben az elődöntőhöz.

Mindkét csapat a teljes keretével várta a találkozót, azaz a kupa után immár a bajnokságban is pályára léphetett az Olajbányász februárban érkező játékosa, Shane Gibson.

Érdekes felállásban kezdett a Sopron, Kosztasz Flevarakisz a Boriszov – Jogela palánk alatti duóval kezdett, nyilván gyorsítani akarta a játékot, illetve mozgékonyabb védővel igyekezett megállítani a hazaiak játékának egyik kulcsemberét, Marjan Cakarunt.

Nos, már az első percekben valóban látszott is, hogy Cakarun azonnal kettős őrizetet kapott, amint labdához jutott. Ám társai ezúttal betaláltak helyette is, így négy perc után már meglépett az Olajbányász (14-5). Először Gasper Potocnik változtatott a felálláson, s a magasabb centert, Juhos Leventét küldte pályára. Juhos gyorsan be is talált kintről, azaz a palánk alatti tömörülés ellen jó fegyvernek bizonyult (17-9).

A negyed végére állandósulni látszott a hat-nyolc pontos hazai vezetés, ebben nagy szerepe volt az elképesztően hatékony szolnoki triplázásnak. Ugyanakkor a védekezés elmaradt a Potocnik által elvárttól, ennyi pontot egy negyedben nem szokott kapni az Olajbányász. Így aztán néhány figyelmetlenség elég volt, hogy a lefújásig szorossá tudta tenni az állást a Sopron(32-29).

Rosszul kezdte a második negyedet az Olajbányász, Supola révén kiegyenlített az SKC. A Boriszov-Jogela páros remekül működött mindkét palánk alatt, nekik köszönhetően ezekben a percekben inkább a vendégek akarata érvényesült: szoros védekezés, a megszerzett labdákból gyors kosarak. Az első negyed pontpárbaja azért alábbhagyott, négy perc után összesen 11 pont esett (35-37).

Sok volt a hiba az Olajbányász játékában, pontatlan átadások, kihagyott helyzetek, így növelni tudta előnyét a Sopron, két és fél perccel a nagyszünet előtt már öt ponttal vezettek (44-49). A végére sikerült Juhos duplájával kiegyenlíteni az Olajbányásznak, így minden kezdődhetett elölről (52-52).

A soproniak dicsérete, hogy remekül kivették a játékból az első húsz percben a Cakarun-Subotic párost, különösen utóbbi nem igazán találta helyét Jogela, vagy éppen Boriszov őrizetében.

Jogela fölösleges faultja (mely a negyedik volt a Sopron litván légiósának) volt az első két és fél perc említésre érdemes eseménye a fordulás után. Azonban a játéka annyira fontos volt ezen az estén, hogy nem cserélte len ennek ellenére sem az edzője. Idegesek voltak a csapatok, az első kosarat Roko Badzim szerezte a negyedben majd három perc után.

Szép lassan beindult a pontgyártás is, na meg az idő előrehaladtával a játékosok is idegesebbek lettek, sokat pöröltek a játékvezetőkkel. Boriszov továbbra is elképesztően játszott, szórta a kosarakat és a gólpasszokat. Az utolsó három perchez érve a harmadik negyedben, ismét kezdett meglépni az SKC (66-70). A vége lehetett volna ismét egyenlő, de Juhos duplája lepördült a gyűrűről (70-72).

A záró negyed nagy kérdése volt, hogy lesz-e szolnoki feltámadás, lesz-e olyan játékos hazai oldalon, aki Boriszovhoz hasonlóan pontban vezér tud lenni.

A játék képe nem sokat változott, talán csak annyi történt, hogy Gibsont kétszer is megtalálták labdával a társak, így az amerikai negyedik triplájával három perc elteltével visszavette hosszú idő után a vezetést az Olajbányász (76-75). Sajnos gyorsan összeszedte az öt csapathibát az Olaj, így a vendégek minden szabálytalanság után dobhattak. Jogela révén a vezetést is gyorsan visszavették. Jött a túloldalon Zsíros elképesztően higgadt triplája (elküldte egy dobócsellel a védőjét), s ismét a hazai csapat neve mellett szerepelt több pont (81-77).

Felgyorsult, de egyúttal kapkodóbb is lett a játék, ebből kicsivel jobban jött ki az Olajbányász, Gibson kettesével nyolc ponttal ellépett a házigazda. Egy kissebb dührohamot is sikerült kiváltani Flevarakisz mesterből is, mi tagadás, rendesen leüvöltötte játékosait a rövidzárlat miatt (85-77).

Úgy tűnt, hatott a görögös műsor, előbb dobott Elmore egy kettest, majd labdát szereztek, éledezett az SKC. Gasper Potocnik két perccel a vége előtt gyorsan időt is kért, nehogy a hatpontos előny tovább olvadjon (85-79). Nos, nem olvadt, Subotic betörése faultosan is sikeres volt, így eldőlt a találkozó, amin sem a mutatott játék, sem az eredmény nem számított igazán, ugyanis a rájátszásban csak a megnyert mérkőzéseket számolják. Ebben pedig 1-0 az állás a Szolnoki Olajbányász javára (89-81).