Bajnoki elődöntő, 3. mérkőzés
Szolnoki Olajbányász – DEAC 94-57 (21-16, 25-13, 29-9, 19-19)
Tiszaliget, 600 néző. Vezette: Földházi, Benczur, Frányó
SZOLNOK: Warner 18/3, Badzim 13/9, Kovács 9/3, Subotic 9/3, Cakarun 8. Csere: Taiwo 14, Pongó 8/6, Gibson 11/6, Zsíros 3/3, Rudner 3/3, Pallai. Edző: Gasper Potocnik
DEAC: Moody 10/6, Guyton 4, Somogyi 4, Drenovac 9, Tóth Á 9. Csere: Polyák 4, Molnár 5, Hines 4, Moore 6/6, Asszú 2. Edző: Kovács Adrián
Egy-egy győzelmet szerzett a Debrecen és a Szolnok is eddig a párharcban, így a tiszaligeti harmadik mérkőzés semmiképp sem dönti még el a három sikerig tartó párharcot. Ugyanakkor tét nélkülinek sem igazán nevezhetjük, ugyanis aki ezen a meccsen veszít, annak bizony már igen erőteljesen nyomni fogja a tét súlya a vállát.
A két keretben egyetlen változás történt csupán, a debreceniek soraiba visszatérhetett az első két mérkőzést orrtörése miatt kihagyó Polyák László, ami azért volt fontos a vendégeknek, mert ő az aktív rotációnak fontos embere.
Nagy tempóban, kicsit talán rohanósan kezdett mindkét csapat, s ebben a nagy lendület mellett a hiba is benne volt. Debreceni oldalon az előző meccs nyerőembere, Stefan Moody igyekezett diktálni a tempót. Kicsit talán túl is vállalta magát időnként, az első negyedben csak árnyéka volt keddi önmagának. A szolnoki védekezés rendkívül jól működött, Zsíros és Guyton is egy-egy triplával szállt be a meccsbe, s az utolsó két percben el tudtak lépni Kovács Péterék a vendégektől. Az utolsó kosár a vendégeké volt a visszatérő Polyák révén, de így is maradt 5 pont az előnyből az első szünetre (21-16).
Irányítóposzton Moore beállásával igyekezett változtatni a játék menetén a DEAC, az első négy percben nem túl sok sikerrel. Igaz, az Olajbányász sem tudta növelni előnyét, ennek az oka az volt, hogy sok tiszta dobás maradt ki. A holtpontról a Debrecen tudott elmozdulni, köszönhetően egy talán kicsit túl szigorúan befújt sportszerűtlen után, az akcióból szerzett négy pontjukkal ismét ott voltak a szolnokiak nyomában (25-24).
Angelo Warner vezetésével apránként ismét távolodott az Olaj, a vendégek láthatóan nem tudtak mit kezdeni a legutóbbi találkozóhoz képest nagyságrendekkel jobban és pontosabban játszó Olajbányásszal. Három perccel a félidő előtt az addigi legnagyobb különbség alakult ki (35-27), időt is kért Kovács Adrián.
A negyed végén sem igazán találta meg saját ritmusát a DEAC, így Roko Badzim triplájával éppen dudaszóra vált megnyugtatóvá a szolnoki előny (46-29).
Egy átlagos mérkőzésen az első két negyedben mutatott szolnoki teljesítmény után talán nyugodtan hátradőlhettünk volna, de ez egy elődöntő, ráadásul a két csapat produkált már nagy hullámvölgyeket és persze hegyeket is az előző két meccsen. Így aztán Gasper Potocnik továbbra is fegyelmezett játékot kért fiaitól.
Az első két szolnoki kosár tripla volt a fordulás után, Angelo Warner büntetőivel pedig már 54-32-re vezetett a házigazda. Nem engedte a vendégeket felpörögni az Olajbányász, a jelentős előny ellenére sem csökkent a védekezés szigora. A 25. perchez közeledve ismét megpróbált változtatni a játék menetén egy időkéréssel Kovács Adrián, kezdett vészesen nagy lenni a különbség (59-32).
Ám tovább nőtt a hazai fór, láthatóan élvezték a játékot Pongóék. Mi tagadás, valóban látványosan és szépen játszottak a szolnokiak, az érthetően kedvüket vesztett vendégek alighanem már a lefújást várták (71-35).
Előzetesen aligha gondolta volna bárki, hogy a negyedik negyed elején Pallai labdaszerzése után Taiwo kapitális zsákolásának örülhet a hazai publikum. Márpedig a biztos vezetés lehetővé tette a fiatalok szereplését (pihenhettek a kulcsemberek), akik nem is játszottak rosszul (80-40).
Egyébként láthatóan már mindkét csapat beletörődött az eredménybe, sokszor inkább csak töltöttek, mintsem találtak. A mérkőzés végére annak szurkolhattak a hazai drukkerek, hogy meglegyen a negyven pont közötte, illetve Samuel Taiwo minél több pontot szerezzen. A saját nevelésű ifjú center ezen az estén éppen egy elődöntőben ért el karriercsúcsot, ami mindenképpen megsüvegelendő, s ez talán lényegesebb, mint a különbség. Ami, tegyük hozzá csendben, egyébként sem számít, csak a győzelem.
A mérkőzést a végig jobban játszó, elsőrangúan védekező Szolnoki Olajbányász nyerte meg, s tett egy újabb lépést a bajnoki döntő felé. A három győzelemig tartó párharc állása: 2-1 az Olajbányász javára. A folytatás hétfőn, újra Debrecenben.