Szolnoki Olajbányász – OSE Lions 85-69 (24-18, 19-15, 21-19, 21-17)
Szolnok, Tiszaligeti Sportcsarnok
V.: Cziffra Cs., Benczur T., Kovács N. (Faidt M.)
Szolnok: Warner 9/3, Rudner 8/6, Kovács 2, Subotic 22/9, Cakarun 14, Csere: Juhos 11/3, Zsíros 3/3, Badzim 11/6, Pongó 3/3, Taiwo -,
OSE: Washington 18/6, Abell 11/3, Kucsora 10/6, Bailey 11/3, Garamvölgyi -, Csere: Bíró 3/3, Mucza -, Anderson 4, Illés 8/6, Morgan 3/3, Anda 1, Szabadfi -,
Előzetesen senki nem várt könnyű meccset az oroszlányiak ellen, akik csaknem 10 napos felkészülést követően vizitáltak a Tiszaligetben. Már csak azért sem várt könnyű meccset senki a szolnokiak közül, mert a lábakban még benne volt a „lengyel hét”, ennek okán pedig készülni sem tudtak a megszokott menetrend szerint a soros bajnokijukra. Ráadásul Pallai Tamás át sem öltözött, egy apró húzódás miatt, elővigyázatosságból kiülni kényszerült a találkozót, így eggyel kevesebb bevethető rotációtag állt Potocnik mester rendelkezésére.
Aztán az első percekben úgy tűnt, a két csapat közül mégis az Olaj az, amelyiknek bőven jutott ideje ellenfelet feltérképezni, egy 10-0-s rohammal – melyből Subotic egymaga 7 pontot vállalt – jelezték, hogy ezen az összecsapáson nem szeretnék, hogy a papíron gyengébb, és idegenben még nyeretlen OSE megérezze a vérszagot, ahogy anno azt a Kecskemétnek engedték. A vendégek időkérését követően ugyan próbálkoztak a tőlük megszokott gyors, darálós, fizikális kosárlabdával, és olykor szép megoldásokkal lopakodtak közelebb, de látótávolságnál sosem kerültek beljebb.
A piros-feketék okosan lassították a játékot, védekezésben egy-két kivételtől eltekintve nem lankadt a fegyelem, ezt jól mutatja, hogy az oroszlányiak vezérének számító Abellt gyakorlatilag teljesen eltüntették, aki sem pontszerzésben, sem a társak kiszolgálásában nem tudta még csak megközelíteni sem a saját szintjét. Ráadásul a triplák – melyek továbbra is a legnagyobb fegyverünk –, amennyire nem estek Oroszlányban, annyira behullottak ezen az estén.
A félidei fordulást követően sem változott a meccs képe, Warnerék teljes kontroll alatt tartották a vendégeket, a remekül játszó Subotic vezérletével szinte üresjárat nélkül érvényesült az akaratuk, és bár helyenként látszott, hogy fáradtak, a padról beszálló cserék is hozzá tudtak tenni a mérkőzéshez, így egy percig nem forgott veszélyben a győzelmük.
Ami nagyon ritka, nem csupán a hazai, de a nemzetközi mezőnyben is – és remekül jelzi az Olaj legnagyobb erősségét, a kivételes csapatjátékot –, az az, hogy a 29 mezőnykosaruk közül 28-at gólpassz előzött meg, azaz csak egyetlen kosár volt előkészítetlen. Ezzel a győzelemmel az egyik „kötelezőt” letudta a héten az Olaj, szombaton a sereghajtó otthonába látogatnak, akik az eddigi 20 meccsükből 20-at elbuktak…
