Hogy Zubillaga mesternek 11-4-nél időt kelljen kérnie az Alba kispadjára, ahhoz egy palánk alatt Wiggins – Dickey csörtét követően Thomas-Jovanovic-Eads kosarai vezettek. Vendégeinktől jellemzően Robert révén jöttek a kosarak, volt hogy kintről, volt, hogy közelről vagy büntetőről. Nálunk Révész Ádám a tőle megszokott parázs tűzzel szolgálta ki Pallait, majd ő maga szaggatta meg az Alba gyűrűjét. Mellette Pongó Máté, Thomas és Rudner Gábor is jól fejezte be a támadásainkat, nem is volt meglepő, hogy 26-17-el vártuk a szusszanásnyi szünetet.
Két perc elteltével Rudner Gábor és Pongó Máté pont ott folytatta, ahol az első negyedben abbahagyta. S, hogy nem szakadt le az Alba, az főként a Chambers és Dickey mellé felzárkózó Vojvoda Dávid remek belépőinek volt köszönhető. Klasszishoz méltón törte a védelmet és adott gólpasszt vagy értékesítette ő maga a nehéz floatereket, mondhatni, elkapta a fonalat. Büntetőcsata végén, melyben mindkét fél hagyott pontokat a vonalon, Jovanovic dudaszós hármasa robbantotta fel a tiszaligeti körcsarnokot.
A második félidő elején indított fehérvári rohamokat Jovanovic zárta le egy trojkával, majd Pongó Máté és Anthony Durham is elsüllyesztett egy-egy kintit. 66-51-nél újra jött az Alba időkérése. A negyed vége előtt Durham csent el egy labdát, majd kíméletlenül behúzta. 72-56 a zárófelvonás előtt.
Az utolsó negyedben Vojvoda-Durham hármasaira a magasemberek kosarai jöttek, Barnettnek Thomas válaszolt. Az időkérés után Vojvoda-Jovanovic kosárváltással majd némi büntetőzéssel beléptünk az utolsó három percbe. tizenhárom pontos vezetésnél elég volt egy pár pillanatnyi rövidzárlat, és az Alba megmutatta, miért is végeztek a második helyen az alapszakaszban. Mondhatni átrohantak rajtunk, kilenc pontot szórtak, s nekünk nem volt rá válaszunk. Pontosabban, Vidin mesternek volt. Gyorsan rendet tett egy időkéréssel, majd a végjátékban egy acélos védekezésnek és Thomas kosarainak köszönhetően győzelemre vezette csapatunkat. Egy-egy, Fehérváron folytatjuk.