Lassan indult számunkra a mérkőzés, 6-12-es állásig nem is nagyon változott a kép, majd labdaszerzésekből Demajeo Wiggins mellé felzárkózott Lukács Norbert és Dustin Thomas is, egyenlítettünk. A negyed végéig egy ide, egy oda formában közelebbről és távolabbról is jöttek a kosarak. 25-24 a kisszünetre.
A második negyed Pallai Tamás és a pécsi magasember, Manjgafic hármas váltásával indult. Kovács Péter triplájára, melynek egykor nagyon tudtunk örülni-ma kevésbé, Strahinja betörése volt a válasz. A nagyszünetig volt itt minden, James hármas, tanítani való centerjáték Demajeo-tól és DT-től, míg a másik oldalon a sérüléssel is játékot vállaló Kerpel-Fronius Gáspár, Durmo és Walker gyártottak pontokat. Három vékonyka ponttal, de előnnyel vonultunk a félidőre.
A harmadik játékrész elején a Henry-Nikolic pécsi pontokra Dustin és Demajeo válaszolt, majd Strahinja szolgálta ki jól a társait. Pár pillanattal később ő maga szórta a triplát. Manjgafic vállára vette csapatát és hiába jött Pongó Máté és Rudner Gábor hármasa, csak öt pontos előnnyel várhattuk a záró felvonást.
Itt aztán Vidin mester olyan kártyát húzott, ami jogosan ugrasztotta talpra a Tiszaligeti Sportcsarnokot. Pongó-Révész-Lukács-Pallai-Rudner magyar ötös hozta az acélos védekezést, lepattanózást, a másik oldalon pedig jöttek a triplák, Norbi alley-oop zsákolásai, egyszer Máté átadásából, majd Révész Ádám varázslatában tálalt no-look passzból. A különbség nőtt, a csarnok állva tapsolta csapatát! A végén az utolsó támadást a félpályán átvezetve kézfogásokkal, pacsikkal és harcos ölelésekkel zártuk! Mert ez Szolnok! Jöhet az Alba elleni elődöntő sorozat!