Még a legmerészebb NHSZ-Szolnoki Olajbányász drukkerek sem vették biztosra, hogy győzhetünk az elődöntő első idegenbeli találkozóján a Paks ellen.

Bizakodás, esélylatolgatás természetesen tapintható volt a beszélgetésekben, de a biztos győzelemre kevesen tettek volna.

S mégis, lássunk csodát, elhoztuk a nyitómeccset!

A pontok sorát Subotic nyitotta, egyből hárommal, majd mondhatni felváltva jöttek a kosarak. Jovanovic tempóból betörésből és a büntetőről is eredményes volt, míg a paksiak Lockett ihletett formájára támaszkodhattak. Nálunk Lukács Nobert, Aimaq és Somogyi is feliratkozott a pontszerzőkhöz, vendéglátónknál az amerikai bedobó mellé megérkezett Benke, Dukes és Eilingsfeld is. Már itt viszonylag sok volt a büntető, jelezvén a felek komolyan gondolták, ma este nem számolhatunk könnyű kosarakkal, annál inkább szerepe lesz a védelmeknek. Krnjajski a lehető legjobbkor sütött el egy dudaszós trojkát, Lockett fenntartotta remek formáját, Benke és Marko büntetőkből szerezték a pontokat. Kucsoráé volt az utolsó szó, utolsó másodperces kosárral, 24-25-ös eredménynél jöhetett kétpercnyi szusszanás.

 

Kiválóan jöttünk vissza a kisszünetről. Benke ugyan hozott egy büntetőt, de a felpörgött támadógépezetünk pillanatok alatt időkérésre szorította Flevarakisz mestert. Mi ott folytattuk, ahol abbahagytuk. Rudner közelről, Boris távolról volt pontos, már közte tíz, s hogy ne legyen olyan egyszerű az életünk, elkezdtek gyülekezni a felhők is a fejünk felett a faultokkal. Lukács Norbert harmadikat kapta, és nem ő volt az egyetlen, aki küszködött a személyi hibákkal. Továbbra is sok volt a büntető, Chandler szinte hibátlanul hozta belőle a kötelezőt. Megnyugtató volt, hogy Pallai és Aimaq is kihasználta a kínálkozó helyzeteit, míg kapitányunk kintről, magasemberünk palánk alól. Vidin akkor kellett időt kérjen, amikor Lockett büntetői után – négyet is dobhatott – egy eladott labdából Chandler ziccerezett. A cél nyilvánvalóan az volt, hogy ne engedjük felpörögni a Paksot. Be is vált. Somogyi elsüllyesztett egy kintit, majd Pallai Tamás és Jovanovic büntetőzött. Most az ASE reagál azonnal, kikérték idejüket.

A fűtött hangulatot jól illusztrálta az is, hogy a padok is begyűjtötték technikai hibáikat. Ezúttal vendéglátónk reklamált hevesebben a kelleténél.

Lockett bevágott egy távolit,, majd Chandler újra a vonalról volt eredményes. Jovanovic szintúgy hozott kettőt a büntetőkből. Megint Lockett tett fel pontokat a táblára, majd a kemény védekezés velejárójaként Rudner Gábor kapott sportszerűtlen hibát. Chandler pedig ugyanabból a helyzetből technikait, amiért nem tudott uralkodni magán és sípszó után hozzávágta Rudnerhez a labdát. Vagyis újra csak büntetők.

Az ASE jött ki jobban az adok-kapokból. Dukes kosarával már csak hat maradt az előnyünk. Lockett megint betalált, de hál’ Istennek Pallai keze is kellően forró volt. Dukes zárta a félidőt, így 49-54-nél fogadtuk a nagyszünetet.

Nem volt sok köszönet a harmadik negyed elejében, Dukes kétszer is villant, Eilingsfeld jól fejezett be gyors támadást, és már oda is volt a nehezen megszerzett előnyünk. Innen egyet ide-egyet oda formát mutattak a felek, kintről és palánk alól is. Vidin kért időt, hogy váltani tudjunk, de egyelőre csak arra futotta, hogy a negyed végére, 68-68-nál beérjük a Paksot.

A záró tíz percet Marko nyitotta, Lockett és Chandler szorgos büntetőkkel folytatta, majd előlépett Jovanovic klasszisa. Három triplát is berámolt, meg is nyitotta az ollót. Nyolc plusz ide, ASE időkérés. Ami után Lake fáradhatatlanul ment a palánkok alatt. Zsákjaira Pallai Tamás hármasa érkezett, jelesül kipontozódása előtti utolsó hozzászólásaként. Érzékeny veszteség, de Marko és Jovanovic pontjaival tartottuk a vezetést. Flevarakisz megint időt kért, érezték, ha nem veszik át a kezdeményezést, akkor könnyen kicsavarhatjuk kezükből az elődöntő oly fontos nyitómeccsét.

Krnjajski távolija pontos volt. Igaz hogy csak kettőt ért, de úgy kellett, mit egy falat kenyér. Lake zúzott ismét egy látványosat, zsákolása után Benke pontjai jöttek. Marko használta ki a paksi védelem elváltásból, hogy Chandler maradt vele.

Lockett nem lassított, majd Dukes tett fel egy nehéz balos ziccert. Boris a nyakában nyújtózkodó Lockett mellett szerzett egy nehéz duplát, amire Benkétől jött válasz. Két labdás különbségnél Somogyi pontjai döntőnek mutatkoztak. Rengeteg büntető, kőkemény védekezés, iram – ha épp nem a büntetővonalon álltak a játékosok – és sokszor szó szerint értendő fiziai harc a labdákért. Mégis a legfontosabb, hogy komoly lépéselőnnyel várjuk a keddi folytatást a Tiszaligetben, minthogy 88-96 arányban le tudtuk győzni Atomvárost az első összecsapáson, idegenben. Szép volt, fiúk!