Teltház, őrületesen jó hangulat, piros-feketébe öltözött a Tiszaligeti csarnok. Marko zsákolásával indultunk, amire a vele esélytelenül ugró Clark faultja miatt még rá is tettünk egyet a büntetőről. Jó védekezés, majd Somogyi Ádám duplája jött. Popovic 2+1-e után mindkét oldalon kapkodás, amiből a Falco jött ki jól. Popovic két pontja mellé Clark majd Bognár Kristóf süllyesztett el egy-egy hármast. Nem szakadtunk le, mert Lukács Norbert kipördülő sarokhármasából Rudner visszapöcizte a lepattanót, kosár jó, plusz egy a vonalról. Somogyi jegyzett egy támadó lepattanót, rögtön belőle két pontot, majd egy jó védekezés után Somogyi Ádámot Bognár túl keményen állítja meg a rohanásban. A sportszerűtlen hibát két ponttal a vonalról irányítónk, míg a sarokból egy hármassal Lukács Norbert büntette meg. Diggs és Váradi tripláival villámgyorsan tüntették el a hat pont hátrányt, ezzel 19-19-nél kaptunk két perc szünetet.
A folytatásban Novakovic büntetőzött jól, majd Marko húzott újra egyet, ezúttal Krnjajski Boris készítette elő. Keller egy pontot a büntetővonalon hagyott, majd megint Novakovic-Radovanovic gólváltást láttunk. A Falconál Váradi és Perl Zoltán húzta a támadásokat, nálunk Bojan állt elő. Lerohanásból, büntetőből, 2+1-ből visszajöttünk öt pontra. Bognár Kristóf duplájára Lukács Norbert alley-oop zsákja jött válaszul. Somogyi újra csak ragyogóan szolgálta ki társát. A negyed végére felpörgő Falco gépezettel Bojan révén igyekeztünk tartani a lépést. Harcos szíve arra volt elég, hogy Clark, Pongó és Popovic gólerős játékával is „csak” tíz maradjon közte a félidőben.
A harmadik negyedet két rossz dobással kezdtük, majd jött a kemény védekezések törvényszerű velejárója, a büntető. Ott Popovic, emitt Marko jegyzett két-két pontot. A magasemberek kosarai után a hátvédek léptek elő. Jovanovic a sarokból volt pontos, Perl a vonalról és a hármason túlról is. Már 10-12 pontos volt a vendégelőny. Bojan dudaszós távolija, Kellerrel a nyakán élményszámba ment, de Clark és Keller Ákos kosaraival nem egyszerűen csak tartotta előnyét a Falco, hanem nyitotta is az ollót. Vidin időkérése sem hozta meg a várt zárkózást, Perl elemében volt. Míg a mi dobásaink kiperdültek, a válogatott gólvágója sorra tette fel a pontokat a táblára. A záró játékrészhez mínusz hússzal értünk.
Az utolsó tíz perc sem hozott sok változást. Bár csúsztunk-másztunk minden labdáért, ütköztünk, Aimaq hiányát megéreztük a palánk alatt. A lepattanókért folytatott egyéni párharcokban kevés sót ettünk meg, s bár Jovanovic, Krnjajski, Pallai, Subotic szállították a pontokat, azt lehetett érezni, hogy ez kemény erőfeszítésünkbe kerül. A Falco ugyanakkor könnyedén kosárlabdázott, kidolgozott tiszta helyzeteiket magabiztosan váltotta pontokra. Különösen kintről. Váradi, Kovács Benedek trojkái pont annyit értek, mint Pallai sarokból, vagy Subotic futtából lőtt hármasa. Így a különbség húsz körül állandósult, s lassan leperegtek a percek. Hűen tükrözi, hogy ez a meccs akkor sem mindegy, egy perccel a vége előtt Jovanovic és Diggs kemény csatában akaszkodott össze a mezőnyben. Megítélt büntetőikkel ők állították be a 77-99-es végeredményt. Összeségében nem érhette szó a ház elejét, a hosszabb paddal és jobb dobóformával érkező bajnokkal felvettük a kesztyűt, világossá tettük, legyőzhetnek ugyan, de akaratunkat meg nem törhetik! Ezzel várjuk a Körmend együttesét a rájátszás első körében.
Hajrá Olaj!
