Kitűnő atmoszférában, komoly mentális energiákat mozgósítva, 40 percig erőn felül teljesített az Olaj, de a mai meccs a hosszabbítás miatt öt perccel tovább tartott, ez pedig már sok volt Vidin mester tanítványainak. Jovanovics talán eddigi legjobb teljesítményével rukkolt elő piros-fekete mezben, de ez sem volt elég, a FIBA Europe Cup csoportkörének második fordulója is vereséget hozott a mieinknek.
Remek hangulatban, az Olaj tábor által hajtva kezdte meg a nemzetközi szereplésének hazai nyitányát az NHSZ-Szolnoki Olajbányász. A szurkolók lendülete gyorsan átragadt a mieinkre, és a meccs első perceiben a fej-fej mellett haladó csapatok közül mégis a házigazdákat lehetett dominánsabbnak érezni. Aztán két gyors triplával ellépni látszott a Limburg, ezekben a pillanatokban csak Aimaq tudott palánk alatt némi momentumot – és ezzel együtt néhány faultot – kiharcolni. Az első negyed belga, és mint később kiderült, szolnoki is védekezése olyannyira a faulthatáron (és még azon is túl) mozgott, hogy az utolsó öt percben gyakorlatilag futószalagon szállították a csapatok a büntetőket. A szigorúbb bírói felfogás közepette a Limburg bírta jobban az első tíz perc végét.
A második negyed Lewis kosarával indult, aki remek formában abszolválta a piros-feketék portói és soproni kirándulását, azonban az első játékrészben hiányoztak is a pontjai. Jovanovics hárompontosával egyenlítettek is a mieink, sőt, állva hagyták a vendégeket egy 7-0-ás rohammal. Ami az első tíz percben nem ment, az úgy tűnt, a folytatásban nem okoz majd gondot: a szerb irányító triplája után Lukács is bebombázott egyet futtából, aztán hintába tette a vendégek centerét, elképesztő iramot és látványt diktált a Vidin-alakulat. A hazai gárda tehát egyszerre húzott egyet a nadrágszíjon védekezés tekintetében, és emelt egy szintet a támadásainak iramán – ezeket a tartalékokat pedig rendre meghálálta biztatásával a csarnok népe is. Jovanovics egészen komoly extázisban játszott – adós is volt vele az utóbbi néhány, az ő mércéjével mérve csendesebb meccs után. A nyitány a futószalagon szállított faultoktól, a félidő előtti játékrész pedig a szőnyegbombázásról szólt, Pallaiék ennen megfelelően ott táncoltak folyamatosan a tízpontos előny kapujában, igaz átlépni a nagyszünetig nem sikerült azt.
Az Olajbányász ott folytatta, ahol abbahagyta: lendületből próbált átgázolni a belgákon, és úgy látszott, ezzel nem is nagyon tudnak mit kezdeni Pembertonék, mert egy kevés hibával, de annál több kreatív energiával kosarazó gárdát, ráadásul hazai közönség előtt nem könnyű megtörni. Jovanovics ezen a meccsen igazi motornak bizonyult, kicsit több, mint 21 percnyi játékkal már elért dupla-dupláig, ráadásul 19 egységgel magasan az Olaj legjobb pontszerzője is volt. A játék azonban kevésbé szólt róla, mint kellett volna, a főszereplők egyre inkább a játékvezetők lettek, akik az Olajbányászt gyakorlatilag minden belga támadásnál túl keménynek látták, a meccs ezen szakaszában 21-14-re alakítva a faultarányt… Talán a fáradtság is itt ütközött ki először az összecsapás során Lewisékon, a Limburg pedig rendre pontosan célzott, így az utolsó etapra fordulva már ők vonulhattak minimális előnnyel.
Egyértelmű volt az utolsó játékrész derekán, hogy egyrészt vért fog izzadni az Olajbányász, másrészt, hogy ezt a győzelmet ők akarják jobban. A lábakban már érződött az elmúlt két hét meccsdömpingje, ennek ellenére leszegett fejjel tette mindenki a dolgát, lélektani pillanatokban mindig betalált valaki, mi több, mindig jó helyen volt valaki, így 68-74 után repesztett egy 10-2-es futást a hazai gárda. A végén egyik csapat sem tudta megoldani a saját helyzeteit, ezzel a lefújás pillanatában maradt a 86-86 az eredményjelzőn, egyértelművé téve a hosszabbítás tényét.
Az extra öt percre aztán valóban elfogyott a piros-fekete alakulat, a pontszerzés dadogott, és az akarat ugyan megvolt, a mentális gátak áttörése nem tudta felülmúlni a fizikait, ráadásul Pemberton brutális napot fogott ki. Így Aimaqék nagyot küzdve, de a hosszabbítás démonával már nem bírva fejezték be a 100 pontig jutó vendégek ellen a EuropeCup csoportkörének második felvonását. Erre mondja a sportos közhelyszótár, hogy “állva haltunk meg”. Jön a PAOK idegenben egy hét múlva!