Még sosem vezényelt A csoportos csapatot, Oroszlányban azonban megtört a jég, Szarvas Gábor valóra válthatta felnőttkori álmát, és vezetőedzőként ülhetett a Szolnoki Olajbányászt kispadján. Ennek okán beszéltünk Szaszával arról, hogy hogyan élte meg az OSE elleni mérkőzést.
Nehezen enged el Gasper Potocnik, még most is, mikor itt lenne az idő, hogy ünnepelhess egy kicsit.
Az OSE elleni meccsel már nem foglalkozunk, viszont nyakunkon a PVSK elleni találkozó, ilyenkor már el szoktunk kezdeni dolgozni.
Mi volt az első dolog, amit a mester mondott a mai győzelem után?
Gratulálok, Gábor, szép munka.
Velős, amolyan igazi gasperes.
Rá jellemző módon ennyivel le is zártuk a vezetőedzői debütálásomat. Azt azonban hozzá kell tennem, hogy jelenleg jobb helyen nem is lehetnék, Gasper mellett rengeteget tanulhatok a szakmáról.
Ezt a találkozót megelőzte bármilyen extra felkészülés részetekről?
Nagyrészt ugyanúgy zajlott minden, nyilván fontos volt, hogy kellő mennyiségű iránymutatást adjon Gasper, ez meg is történt. Először végigmentünk az ellenfél védekezési sémáin, átvettük a pick&roll (elzárás-leválás – a szerk.) stratégiáikat, ezután jöttek az egyéni erősségek, gyenge pontok, a harmadik fázisnál pedig már a konkrét figurarendszereiket elemeztük.
Magadban hogyan dolgoztad fel ezt a meccset?
Elképesztően nagy dolog ez számomra. Szolnoki születésű kissrácként az volt az álmom, mikor elkezdtem kosarazni, meg persze aztán később, a Tabánban pötyögve is, hogy egyszer majd az Olaj ünnepelt sztárja leszek. Aztán persze a későbbiekben, mikor elkezdődött az edzői karrierem, elsőként az utánpótlásban, aztán a másodosztályban, a sráckori álmaimait felváltotta az, hogy egyszer majd az Olaj vezetőedzőjeként irányíthatom a csapatot. Az álom valóra vált, ráadásul győzelemmel kezdeni, ez tényleg hátborzongató érzés, mindent felülmúlt.
Oroszlányban említetted, hogy jár valami a mai meccsel kapcsolatban a fejedben. Mi volt az?
Az utolsó törökbálinti évemben – ott mindig underdogok voltunk, de a nagycsapatokat, mint a Salgótarján, OSE, mindig sikerült megverni –, amikor a Krajnyik András Sportcsarnok elkészült Oroszlányban, rengeteg szurkoló előtt játszottuk ott a soros meccsünket. Kikaptunk, de nem is az a lényeg, hanem az, hogy én nagy hátrányban sem szoktam feladni a meccseket, ott és akkor, a lefújás előtt 2-3 perccel a pályán jött egy olyan sugallat, hogy ezt most engedjem el, ebben a csarnokban fog még majd velem történni valami sokkal nagyobb dolog is… Lám, megtörtént.
